
A napenergia és a tárolás hatása a teljesítménytényezőre
Fotovoltaikus (PV) ipara szakemberek jól ismerik a napelemes integráció és a hálózati teljesítménytényező közötti kapcsolatot. Ha hálózathoz{1}}kötött PV rendszert telepítenek, akkor az aktív energia befecskendezésével ellensúlyozza a helyi terhelést. Mivel a létesítmény kevesebb aktív teljesítményt (P) vesz fel a közüzemi hálózatból, miközben meddőteljesítmény-igénye (Q) változatlan marad, a teljes hálózati teljesítménytényező (PF) csökken. Ennek ellensúlyozására a mérnököknek újra kell számolniuk a meddőteljesítmény-hiányt, és növelniük kell a statikus varázsgenerátorok (SVG-k) vagy a kondenzátortelepek kapacitását.
Az Energy Storage Systems (ESS) bevezetése azonban új komplexitási réteget ad. Felmerül az elsődleges kérdés: szükséges-e az ESS hozzáadása a meglévő meddőteljesítmény-kompenzációs rendszer átállítását? Ennek megválaszolásához elemeznünk kell a rendszert mind a hosszú távú-számlázási, mind a valós{2}idejű működési szempontból.
Elméleti egyensúly és topológia elrendezés
Pusztán elméleti és szabályozási szempontból az energiatároló rendszer egyenlő töltési és kisütési ciklusban működik. Mivel a közüzemi vállalatok általában havonta értékelik a teljesítménytényezőt a teljes kumulált aktív és meddő energia alapján, az ESS nettó hatása a havi teljesítménytényezőre elméletileg semleges.
Az e logika szerinti pontos vezérlés érdekében a kisfeszültségű rendszer{0}}mintavételi és hálózati csatlakozási pontjait{1}}stratégiailag kell elhelyezni. Az ideális topológiai elrendezésnek egyértelműen meg kell határoznia a négy kritikus csomópont közötti térbeli kapcsolatot: a fő közüzemi mérési pont (az átjáró), az ESS grid-csatlakozási pont, az alacsony-feszültségű meddőteljesítmény-kompenzációs mintavételi pont és a PV hálózat-csatlakozási pontja. E mintavételi pontok megfelelő elhelyezése biztosítja, hogy a kompenzációs vezérlő pontosan különbséget tudjon tenni a terhelés ingadozása és a tárolási műveletek között.
Valós idejű dinamikus eltolások és közép-feszültségű megoldások
A töltési és kisütési ciklusok során az aktív teljesítmény gyors eltolódása átmeneti teljesítménytényező-ingadozásokat okoz az ESS csatlakozási pontja és a fő közüzemi átjáró között. Kisülés közben a hálózatból származó helyi aktív teljesítmény csökken, miközben a meddőteljesítmény állandó marad, ami a teljesítménytényező zuhanását okozza. Ezzel szemben a töltés során a hálózatról felvett aktív teljesítmény növekszik, ami átmenetileg megnöveli a teljesítménytényezőt.
ESS Discharging: Active Power ↓ , Reactive Power ↔ =>Teljesítménytényező ↓
ESS Charging: Active Power ↑ , Reactive Power ↔ =>Teljesítménytényező ↑
Közép-feszültségű (10 kV/35 kV) hálózatra kötött energiatároló rendszerek esetén ezek a valós idejű-esések a kisütés során súlyosan ronthatják a helyi áramminőséget. A középfeszültségű PV-rendszerekhez hasonlóan erősen ajánlott SVG-t telepíteni a középfeszültségű-sínre a dinamikus meddőteljesítmény kompenzáció érdekében. Míg az energiagazdálkodási rendszer (EMS) elméletileg elküldheti a tároló teljesítményátalakító rendszert (PCS) meddőteljesítmény injektálására, ez növeli az ESS réz- és vasveszteségét, végső soron csökkentve a projekt életciklusa során elért bevételét.

